Osztopánról szóló leírások 

Helynevek Osztopán községből, Somogy megyéből.

- Somogy megye. Dunántúli kerület. Kaposvári Járás

- Pernesz, és Lengyel Osztopán, a' Pernesz és Lengyel melléknevek csak helyben, - ellenkezőleg Osztopán országszerte ismeretes.

- A' községnek más elnevezése nem volt, úgy látszik azonban, hogy nevét ezen tót szótul Sto-Pán (:Száz Ur:) nyerte, minthogy több apró birtokos tulajdona

volt.

- Még a' török dúlás alkalmával állott a' község szóbeli hagyomány szerint a' nép mint ide, mint a' szomszéd helységekbe Serviábul a' Törökök által szorittatott ide.

- Régi időben bizonyos Pernesz család birta Osztopán egy részét, más részét Lengyel család, s ezektől nyerte a' helyi elnevezést, és mindegyik család jobbágyai külön Községet képeztek, külön birót tartottak, sőt pásztoraikat máig is ugyan két részben fogadják, 's fizetik, valamint a' hegy mestert, és hegy pásztorokat is.

- Belső helyek: Máliczai dülő szántóföld.  Kismezői dülő.Gáti rét 's szántó föld. Czerinai szántó föld. Pál v. Berencsei puszta. Viszaki puszta. Kormonity legelő. Szokolyai legelő. Nagy berek rét. Plána szántó föld. Felsőmalom.Grabinai szántó föld és legelő. István puszta. Banyik erdő. Banyik szántó föld Banyicska erdő, és szántó föld. Czerallyak szántó föld. Krája puszta. Eddei határra dülő. Bükfai dülő. Jakicsevicza dülő. Bajnicska dülő. Berkenyefai dülő. Tarosiczai dülő. Diosi dülő.Puszta vári dülő,egykor Pernesz család lakta, jelenleg szántóföld. Sándoricza szőllő. Tarosicza szántóföld. Magyarosi szántóföld. Unsicza szántóföld.Jádi határra dülő szántó föld. Hosszuréti szántó föld. Sikorai szántó föld. Lajos major.Osztopán éjszakrul Pamuk, és Vámossal, nyugotrul Kürtössel,délrül Jáddal, keletrül Eddével határos.

Fekvése részben sik, részben hegyes, völgyes.Terméke: Buza, rozs, árpa, zab, hajdina, kukoricza, burgonya, és burgundia répa.A' föld sárga agyagos átolján, véve közép termő.

Osztopán a' Kaposvár - Boglári magán útban fekszik. Népessége 900 lelket számlál, kik jobbára catholicusok, csak néhány zsidó család van köztük.Nyelvre nézve: magyarok, azonban az öregek tótul is folyékonyan beszélnek, sőt a' magyar nyelvet tót kiejtéssel beszélik.

Osztopán April 6án 1864.

Csiszár István jegyző

Ferka Mihály biró

Forrás:Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára

Se nem eső esik se felhő nem látszik

(Osztopán)

Se nem eső esik se felhő nem látszik,

mégis cifra subám két oldalról ázik.

Takarj be violám mert körösztül ázom,

adjál egy pár csókot azt is megszolgálom.

1859. Egészségügyi szolgáltatás

Osztopán (940 lakos, magyar)

Sebészorvos: Rosenfeld Lipót, 39 éves.

Bába: 1 fő, működő.

Osztopánról szóló leírások az 1900-as évek elejéből

SOMOGY VÁRMEGYE KÖZSÉGEI.

Írta Reiszig Ede dr., a Magy. Tört. Társulat és a Magy. Heraldikai

és Genealogiai Társaság igazg. választmányi tagja,

kiegészítette Vende Aladár, a monografia szerkesztője (1900-as évek eleje)

Osztopán. A kaposvár-fonyódi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. Házainak száma 159, lakosaié 1344, akik róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már a tatárjárás előtti korszakban fennállott. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka. 1317-ben a Guth-Keled-nembeli Amadé fia, I. Miklós, a Felső-Lendvai család őse, nyerte adományul I. Károly királytól. Előfordul az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is, egyházas helyként. 1417-ben az Osztopáni Perneszi család nyerte új adományul egyes részeit Zsigmond királytól. 1478-ban Perneszi Pál fiai, Zsigmond és Imre, voltak itt a földesurak és 1512-ben Perneszi Imre fiai: Miklós, Pál és István. Az 1536. évi adólajstrom szerint Zewld Péter, Perneszi Imre, István özvegye, Egyed és a Zalay család volt a földesura. 1660-ban is a Perneszi családé volt. 1715-ben a helységben 11 háztartást írtak össze és ekkor részben Babócsay Ferencz özvegyéé, részben a kincstáré. A helység tulajdonképen 2 gazdasági községből áll: Pernesz-Osztopán és Lengyel-Osztopánból, a hajdani birtokosaik után elnevezve. A kettőt csak egy patak választja el. A váraljai dűlőről, a hol még alapfalakra is bukkannak, azt tartja a hagyomány, hogy ott állott a Pernesziek várkastélya. 1726-ban és 1733-ban a Lengyel és a Perneszi családok birtoka. 1757-ben felerészben a Perneszi családé, felerészben Gaál Gáboré. A XIX. század első felében a Tallián, Siklósy, a gróf Forgách, az Illés, a Jeszenszky és a Bottka családok voltak a földesurai. Jelenleg Tallián Andornak és Siklósy Gyulának van itt nagyobb birtoka és az előbbinek csinos kastélya, melyet 1910-ben építtetett. A róm. kath. templom 1788-ban épült. Van a községben hitelszövetkezet és a Ring Lipót és Samu czégnek tégla- és cserépgyára. A községben hajdan tótok is laktak; emléküket csupán néhány tót dűlőnév tartja fenn. Ezek: Sándorica, Málica, Jakusavica, Umsica és Tarasica. A községhez tartoznak: Hermina-major, Felsőmalom, István-major, Krája-puszta és Viszak-puszta.

MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS, SZŐLŐMÍVELÉS, ERDÉSZET.

Írta Ujváry Imre uradalmi felügyelő (1910-es évekből)

Osztopán. Tallián Andor birtoka. Birtoka van még Zalában is. Az osztopáni birtok 1725 m. hold összterületéből kert és beltelek 20, szántóföld 1300, erdő 150, szőlő 18 hold,a többi kaszáló és legelő. Váltógazdaságot folytat. Kereskedelmi magként lóherét 40, luczernát 25, bükkönyt 24 m. holdon termel. Lóállománya: igás 8 pinzgaui, urasági és tiszti kocsiló 18 angol félvér. Angol félvértenyésztésének állománya 20-22 csikó. Marhaállománya: jármos ökör 72 338fehér, tehén 38-40 tarka, hízómarha 30-40, továbbá egy szimmentháli tenyészbika. Juhállománya 1200 merino, 60 tenyészkossal. Erdészetében a cser, gyertyán, akácz dominál. Tüzi- és szerszámfát hasznosítanak. Borászatában a rizling a fő borszőlő, csemegeszőlője a chasselas. Van egy vízimalma 2 kőre és két benzinmotora, az egyik villamvilágításra, a másik takarmánykészítésre szolgál. Egy 8 HP gőzcséplővel csépel. Helyi munkaerővel dolgoztat, férfiaknak 100-200, nőknek 80-100 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér m. holdanként 20 korona.