Az osztopáni oktatás története

Az első írásos források az 1770-es és 1773-as népiskolai összeírásokban említik Osztopán iskoláját.Ezek szerint a településen már 1752 körül működött oktatás, feltehetően a plébánia mellett, egyházi fenntartásban. A tanító ekkor egyben kántor is volt, és a tanítás helyszíne egy egyszerű, egytermes épület lehetett, amelyben télen-nyáron folyt a tanítás – leginkább az olvasás, írás, katekizmus és számolás alapjai.Az oktatás ekkor még erősen vallásos jellegű volt, a tanítói állás a plébános felügyelete alá tartozott. Az iskolába járás nem volt kötelező, a gyermekek száma az évszakokhoz és a mezőgazdasági munkákhoz igazodott.Az 1868. évi népoktatási törvény (Eötvös József-féle reform) hatására Osztopánban is új korszak kezdődött.A községi hatóság az oktatás feltételeinek javítására 1873-ban új iskolaépületet emelt. Ez a lépés egybeesett a falu társadalmi fejlődésével: a jobbágyfelszabadítás utáni időszakban Osztopán lakossága gyarapodott, és nőtt az igény a rendszeres oktatás iránt.

Korabeli beszámoló: Rosenfeld Lipót:Átadták az új osztopáni mesteri lakot és rk.iskolát.Az ünnepségen Stak Zsigmond plébános tartott beszédet.Az ügy érdekében fáradozott Csépán Antal alispán,Bottka Pál az építőbizottság elnöke, Tallián Pál és Buzsáky István helységbíró is.

Az iskola továbbra is egytanítós volt, de már állandó tanteremmel és tanítói lakással rendelkezett. A tanítás nyelve magyar volt, és a korszakra jellemző elemi tantervet követte. A 20. század elején az iskola továbbra is róm. katolikus fenntartásban működött.

A tanulók száma a két világháború között növekedett, ezért a tanítás két műszakban is folyt időnként. Az első világháború alatt és után az oktatás színvonala visszaesett, tanítóhiány is jellemezte az időszakot.

A falu központjában álló iskola az 1930-as években már elavultnak számított. Az épület állaga romlott, miközben a községben egyre többen sürgették új iskolaépület létrehozását. Az 1948-1950 közötti államosítás során az osztopáni iskola is állami fenntartásba került.1950-ben a tanfelügyelőség a falu egykori római katolikus iskoláját állami tulajdonba vette. Ekkor döntöttek úgy, hogy az oktatást a Tallián-kastély épületébe helyezik át.

A tágas épület és a park lehetővé tette, hogy az oktatás jobb körülmények között folyjon. A kastély termei tantermekké, az emeleti helyiségek pedig tanítói lakásokká alakultak át.

A szocialista időszakban az iskola neve többször változott, majd a 1970-1980-as évekre általános iskolaként működött tovább. A rendszerváltás után az iskola ismét községi, majd társulási fenntartásba került.

Az osztopáni iskola története több mint két és fél évszázadot fog át.Egy kis somogyi falu példáján keresztül jól nyomon követhetők a magyar népoktatás átalakulásai:az egyházi iskolától az állami általános iskoláig,a nádfedeles tanteremtől a kastélyépületig,a kézi táblától a digitális oktatásig.Az iskola története tehát nemcsak helyi érték, hanem a magyar falusi oktatás történetének egyik élő példája is.