Botka (Széplaki, Szántói, Névedi)

Előnevét nem a somogyi, hanem a zalavármegyei Szántóról, s a vasvármegyei Széplakról veszi. A Névedi előnévvel Mihály ága tünik fel. A család a Dunántúlnak elterjedt családja. Vármegyénkben, a hol Ferencz zalai és somogyi alispán (1630, 1647) fiának, Ferencznek már voltak birtokai, László, másik Ferencz fia (1730-1810) telepedett meg, feleségének, Hunkár Jusztinának, Antal és Szentviszlói Deseő Zsuzsa leányának nagygombai birtokán. Fiuk, József (1766-1832), Hermann Judittal, István és Kisbarnaki Farkas Julia leányával Bodrogon lesz birtokos. Ezek gyermekei: Pál és Antal (1809-1874), kinek Igmándy Jozefintől, Emanuel és von Otto Karolin leányától gyermekei: Sarolta Alsószilvágyi Gaál Jánosné és Antal. A másik ág - a Névedi - Bálint fiának, Mihálynak, Nádasi Terstyánszki Annával, József és Bodorfalvi Baranyai Anna leányával való házassága által lett itt birtokossá. Fiuk: János (él 1846), nejével Nedeczky Francziskával (1803-1882), Ferencz és Skerlecz Anna leányával atyja: Herminnek, Tallián Pálnénak, Ágnesnek, Igmándy Ignácznénak, Imrének, Mihálynak, Lászlónak (nős Sényi Aglájával), Jánosnak és Viktóriának, Igmándy Benedeknének (szül. 1821-1830 között). Ez ág Gesztin volt birtokos.

Címere:

négyelt pajzs, a jobboldali felső és baloldali alsó kék mezőben, zöld pázsiton egymással szembe forduló, elsőlábaikkal hatágú arany csillagot tartó két arany oroszlán; a jobboldali alsó és baloldali felső vörös mezőben, zöld pázsitból kinövő terebélyes zöld fa. Sisakdísz: a koronából kinövő, jobbra fordult pajzsbeli oroszlán. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.