Régészeti leletek

 

Téglagyárnál, a vasútállomás mellett, 1925-ben földásáskor 2 db. "ősállat" agyarat találtak.


A téglagyár területén 1957-ben leletmentést végzett  Pusztai R.

XI-XIII.sz.-i sírt tárt fel.A temető nagy része már 1930-ban elpusztult.Az egykori telep a völgyön túl,a  mai temetőtől D-re l00 m-re van.


Osztopán és Pamuk között találtak egy Licinius érmét és egy teljesen kopott Constatinus(?) érmét.

 


Újabb-kőkori szalagdíszes agyagedény

Osztopán faluból ajándékképpen szerzett a Balatoni-Múzeum egy körtealakú edényt. Színe barna, a sérülések helyén fekete.

Magassága 15'2, szája 9'6 cm. Feneke majdnem teljesen gömbölyű és így nem mérhető.Égetése eléggé gyenge. Az edény vállán arányosan elosztva három vízszintesen átfúrt, bütyökszerű fül van.


Arany fülbevaló, a karikára húzott, rátétdíszes lemezgömbbel

 

A fülbevaló vétel útján került a Nemzeti Múzeumba.Nagyméretű arany karika,alsó része hatszög keresztmetszetű, a felső rész öntött, négy soros fonadék.A fülbevaló hurkosán záródik. A zárórésszel ellentétes oldalon2 szálból összesodort aranydrót, melyet a karikára 9 sorban feltekercseltek.

A tekercselés és a kapcsolórész alatt 1-1 felforrasztott, gyöngydrótkereteléses kerek arany lap, egyenlő szárú kereszt alakú rekeszekkel. A karika alsó részét 3-3 sorban gyöngydrót és 2-2 sorban vékony aranylemezből hajlított zárt S alakok sora díszíti. Középen dodekaéder alakú, a karikára felhúzott aranylemez dísz, oldalaira 4 rombusz alakú és 8 csepp alakú, gyöngydrót kereteléses rekesz van forrasztva. A mezők további rekeszekkel osztottak. Az osztopáni fülbevaló páratlan szépségű darab az avarkori régészeti anyagban. Felépítése hasonló a fentebb ismertetett újkécskei és ismeretlen lelőhelyű fülbevalókéhoz, díszítése azonban szinte minden részletében egyedi.A fonott láncot utánzó öntött karikarész, a rekeszberakásos, gyöngysor kereteléses mezők, a feltekercselt aranydrót, a felhúzott lemezgömb, a fülbevaló hurkos zárási módja-ha nem is egy ötvöstárgyon, de külön-külön mind-megtalálhatók és jól ismert szerkezeti vagy technikai elemek a VI-VII.századi bizánci ötvösművességben. A dodekaéder alakú felhúzott lemezdísz a fülbevalót a pontusi kultúrkörbe kapcsolná, a kidolgozás azonban egyértelműen arra enged következtetni, hogv az osztopáni fülbevaló eredetét-a fentebb idézett fülbevalókkal együtt - a bizánci ötvösségben keressük. Hasonló felépítésű, de csak granulációval díszített darabot, mint a bizánci ékszeranyag unikumát M.C. Ross közöl Konstantinápoly (?) területéről és a VII. századra keltez.20 Az osztopáni fülbevalót is ebben a században készíthették, avar területre pedig feltehetően a VII. század végi változások során került.

 


Osztopán Puszta-vár

A Perneszyek Osztopánban feltételezett várkastélyára a 19. század közepétől vannak biztos adataink.A vármegyei monográfia ugyanis azt írja:„a váraljai dűlőről, ahol még alapfalakra is bukkannak, azt tartja a hagyomány, hogy ott állott a Perneszyek várkastélya".Kanyar József 1962-ben azt írta:„..régen enyészeté váltak a családi levéltárak, mint a Mérey családé Kaposmérőn, a Perneszy család levelestára az osztopáni várkastélyban..." Az 1974-ben megjelent Somogy megye földrajzi nevei с. kötet szerint: „Kis-puszta-vár (Pusztavár, Pusztavári, Puszta vári) dűlőben a monda szerint Perneszy nevű várúrnak volt a vára, amit leromboltak. Köveket, téglákat lehet találni." 1973-ban itt különböző leletek,köztük pénzek is előkerültek.572 A községbeliek 1975-ben is azt írták: „A Pusztavári-dűlőben épület maradványai, (tégladarabok) kerültek elő. A körzetében földtöltés maradványai láthatók." 2004 nyarán Sudár János római katolikus plébános is azt jelentette, hogy az úgynevezett Pusztavári-dűlőben évek óta szántás után tégla- és kőmaradványokat figyelt meg. A helyiek elbeszélése alapján ő is azt állította, hogy itt egy vár volt. Magyar Kálmán ugyanezen év decemberében folytatott helyszínelése során megtekintette a zömében kukoricatáblaként használt Alsó és Felső-Pusztavári dűlőt.A kaposvár-balatonbogiári műút kanyarjától ÉNy-ra,a temetőtől É-ra lévő területen tégla- és kőmaradványokat, valamint több helyen vöröses elszíneződést figyelt meg..Ezek a nyomok egy nagyobb(kb. 130x100 m-es) épület helyére mutattak. A temetőtől ÉK-re évekkel ezelőtt még egy mesterséges töltés (sánc?) nyoma is látszott.2005 koratavaszán Sudár János plébános és Magyar Kálmán több alkalommal is a helyszínen jártak a korábban Söllei, ma Radák földön. A jelzett Felső-Pusztavári részen sok, főképpen szürke négyzet alakú kályhaszem töredéket, különböző méretű és színű edénytöredéket,vasszöget, tégla-és kődarabokat, valamint állatcsontokat gyűjtöttek össze.Ezek a 15-16. századi várhoz tartozó maradványok a 17. században - a Tóti Lengyel és a Perneszy család között - kettéosztott terület K-i, úgynevezett Perneszyrészén kerültek elő. Ezek alapján mi is elképzelhetőnek tartjuk, hogy itt, a Pusztavári-dűlőben állhatott az Osztopáni Perneszy család középkori udvarháza, illetőleg várkastélya.

 

Pusztavári-dűlő kateszteri térképen a XIX. századból

(nagyításhoz klikk a képre)