Osztopáni malmok

 

 

A Keleti-Bozót-csatorna mentén Bodrog, Osztopán, Pamuk, Somogyvár,Öreglak,valamint Kisberény és Lengyeltóti községekben voltak malmok. A Bodrog községhez tartozó alsó-bűi és osztopáni malmokat a csatorna mellékvize, az alsó-bűi árok hajtotta.E patakot 1900-ban 4668,9 m hosszúságban tisztítottákAz osztopáni Felső- és Alsó malmok is a régi vízhasználatok közé tartoztak.

Eredetileg az alsó-bűi vízfolyásra épültek, amelynek felesleges vizét a két malom közös árapasztó csatornája vezette le.A Felső malmot 1890-ben igazolták, és 1902-ben került sor az új vízjogi engedély kiadására. Átépítés után a malomfő rövid csatornában épült, az őrlőszerkezetet 1 db felülcsapott vízikerék hajtotta, a vízhasználat pedig 280 l/sec volt. A korábbi árapasztó csatorna időközben elvesztette jelentőségét, és feliszapolódott. Emiatt rövidesen át kellett alakítani az Alsó malmot is. Az új létesítményhez a patakban csapgerendával ellátott fenékgátat építettek, ahonnan a 9 km hosszú malomcsatorna kiágazott. Az árapasztó zsilip a felső malomcsatornán volt, majd innen árapasztó árok vezette vissza a felesleges vizet a patakba.A malmot 2 db felülcsapott vízikerék hajtotta.

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885—1944)