Sírkövek

 

 

 

 

Osztopán zsidósága

                                        

Osztopán zsidósága adatokban

A fellelhető levéltári és könyvtári adatok valamint Nagy Pál levéltáros szerint:

1778-ban elsőként élt itt Jacobus Bernárd és családja. 1836-ban, míg a megye más településein egy-két családnyi létszámban éltek zsidók, addig Osztopán közössége a népesebbek közé tartozott. 1873-ban az izr. népesség szempontjából a 7. helyen állt Somogyban (34 személlyel). Az igali járás zsidóságának kétharmadát az 1870-es években hat község fogta össze, köztük szerepelt Osztopán.

Lakossági létszámadatok változása, év és létszám szerint: 1783: 34,  1815: 44, 1828:59, 1831: 30,

1836: 86, 1840: 86, 1841:108, 1844: 97, 1870: 63,1880: 72, 1890:75, 1900: 47, 1910: 63, 1920:28, 1930: 22, 1941: 16.

1944-ben a Lengyeltóti járás főszolgabírójának jelentése szerint 10 fő zsidó lakosa van a településnek.

Vallási életről

A közösségnek önálló rabbija nem volt csupán segédlelkész tevékenykedett. Az 1850-es évektől kezdődően  Stern Albert volt a kerületi rabbi, aki az osztopáni közösséget is vezette. Schön Samu a kerületi anyakönyvvezetésben dolgozott. Esketési anyakönyvekben 1884-ben Geiger Ignatz mint eskető szerepelt. A helyi és a környező falvakban született zsidó fiúk metszői 1827-1889. között az alábbi férfiak voltak.

Feldman Mór, Fridman Josef, Geiger Ignatz, Gotlib L., Grósz Mór, Lang Markus, Pilzer J.H. Rozenfeld Lipót, Schwarz David, Slezinger L.H. Stern Albert Weisz B., Zinger M. L.

A helyi zsidóság rendelkezett imaházzal.

Művelődési, iskolai adatokból

1862-ben helyben működött magániskola ahol 5 fiú és 7 leány tanult, egy vizsgával nem rendelkező magántanító vezetésével. Rosenfeld Lipót osztopáni izr. tanító (mester) a tanügyről írt cikket 1871-ben, innét tudjuk hogy ő foglalkozott a diákokkal. Az izraelita iskolát 1878(79)-ben építették még Pesty Károly birtokos is adományozott 25 forintot a munkálatokra. 1886. június 14-én a községi erdőben juniálist rendeztek az izraelita iskola javára, mint a Somogy c. lap ezt hírül adta. Ugyanúgy itt kerül nyilvánosságra az adományokkal kapcsolatos köszönetnyilvánítás Ring Fülöp és Neuhaus József elöljárók tollából. 

Gazdasági adatokból, szemléltetésül

1778-ban mezőgazdasági vagyonnal rendelkezett Jacobus Bernárd. Vagyona l ló 4 kecske, összes bevétele 21 ftvolt (100 ft jelentős bevételnek számított)

Foglalkozások:

1863-ban halt meg Lichtenstadter Mozes aprócikk kereskedő

1865-ben korcsmáros Weisz Sámuel

1937. évből néhány foglalkozás:

Szabó: Frischmann Zoltán, Dömény Pál

Téglagyáros: Ring Lipót és Samu

Vegyeskereskedő: Zuchmann Samu

Vendéglős: Lővy János

Egészségügy

A falu orvosa dr. Gotlinger Gyula, személyére való utalás egy 1895. évi szülésnél történik. Egy halotti anyakönyvi bejegyzés 1893-ban sebészként említette Rosenfeld Lipót nevét.

Bábák nevei akik 1852-1883-között a zsidó újszülötteket világra segítették

Babicska Rézi, Balázs Ferencné, Balázs Józsefné, Balicska Czili, Baskovics Roza, Bernát Kati, Blau Hani, Fabri Kati, Geiger Karolin (Lina) Goldberg(er) Katalin (Karolina), Hoffman Terézia, Horváth Rozi, Kovács Roza, Krausz Czili, Lövi Kata, Marksteinné, Molnár Anna, Nauhaus Rosi, Schwarz Háni, Schwiczermann Terézia, Weisz Netti, Weisz Charlotte, Weisz Julia, Weisz Katalin, Weisz Riza.

Holokauszt

1941. május 26-án vitték Osztopán zsidóságát a tabi gettóba.

Egy történet, mely elmondja, hogy 1944. augusztusban Sárdi János bújtatta a budapesti Roth Gézánét és leányát Hedviget. A járőr azonban rájuk talált, és minden magán holmijukkal együtt elvitte őket. Osztopánból elhurcolták (Szili Ferenc összeállítása szerint): Faragó Mátyás, Faragó Mátyásné, Faragó Pálné, Kanalas Iván, Kanalas Ivánné, Kanalas Margit, Krausz Ferencné, Krausz Mária. Elhurcolták továbbá Ungár Margitot és szüleit Weisz Saroltát és Ungár Sándort.

Munkaszolgálatban veszítette életét Havas László valamint Somlai István. 

Temető

Osztopán település felől Somogyfajsz irányába a vasúti átjárótól kb. 15 méterre nyugati irányba indulva a tulajdonképpeni Cerinai szőlőhegyen található az izraelita sírkert.

Fa oszlopokkal és lánccal határolt 40x20 méter a területe. Ebből 25x20 méteren találhatóak a megmaradt kövek.

A temetőt egy osztopáni bácsi tartotta rendben, aki 1986-ban meghalt, azután 20 évig bozóttal benőve gondozatlanul állt. 2004-től a bodrogi Dabronaki István saját erőből és pénzből ápolta, a kerítést is ő készítette.

Érdemes megtekinteni a kövek formáját, kvadrát betűit, különleges szimbólumait.  A temetőben járva a látogatót megérinti a múlt hangulata, a már eltávozottak sorsára utaló feliratok.

A sírkert megmaradt kövein a nem héber feliratú kövek alapján a legkorábbi és legkésőbbi temetés: 1873. év, 1927 év.

Forrás: Ábrahám Vera: Osztopán zsidósága és temetője. 2006.