Neves lakosok

Testvértelepülés

 

Osztopán története

 

Osztopán helynév eredetére több magyarázat létezik.Csak annyi biztos,hogy szláv eredetű szó.Íme néhány változat.

„Vadászkert, Vadászerdő, Vadaserdő"

„Zdupán nevő vezér harcolt itt, és adományul nyerte ezt a birtokot“

„Több apró birtokos tulajdona volt: „Sztopán“ tót szóval : száz úr."

„Baktat, cammog, kapaszkodik"

 

A település már a honfoglalás korában létezett.1957-ben Pusztai Rezső a téglagyár területén XI-XIII.századi sírokat tárt fel.Pusztai szerint ezekhez a különböző korú temetőkhöz tartozhattak a nagyjából a Vár, illetőleg a Váralja részen általa is megfigyelt telepnyomok. Ez pedig azt jelenti, hogy a honfoglalástól kezdve a késő középkorig bezárólag itt élhetett egy vezető réteg, a terület mindenkori tulajdonosa, illetőleg annak családja.

Nevét 1229-ben mint Oztupan említette először oklevél  a székesfehérvári káptalan birtokaként.

1284-ben Erzsébet idősb királyné adományozza IV.(Kun) László király Theodóm nevű jegyzőjének és öccsének.Az oklevélben Ztupán néven említik.

1317-ben a Gutkeled nemzetségbeli Amadé fia, I. Miklós, a Felső-Lendvai család őse nyerte adományként Károly Róbert királytól.

1333 és 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint  negyven-negyven  kis  denárt fizet pápai  tized  fejében.Papja  Domokos.

1417-ben az Osztopáni Perneszy család szerzett egyes részeire új adományt Zsigmond királytól.

1439-ben Albert király nemesi címert adományoz az Osztopáni Perneszy családnak.

1478-ban osztopáni Perneszy Pál fiai, Zsigmond és Imre, 1512-ben Perneszy Imre fiai: Miklós, Pál és István volt Osztopán birtokosai.

1536-os adólajstrom szerint Zewld (Zőld) Péter, Perneszy Imre, Perneszy István özvegye, Egyed és a Zalay család volt a földesura.

1540-es években a Perneszy család Dél-Somogyi birtokaira menekül a török elől.Ekkor Magyar Bálint hódoltatta a Perneszy család birtokait is. Különösen azokat, amelyek Fonyód vonzáskörzetében, így Osztopán és környékén, valamint Északkelet-Somogyban helyezkedtek el. Éppen ezért a család nevét adó Perneszre éppen úgy rátette a kezét, mint az előnevet adó Osztopánra.

Perneszyek és Lengyel Gáspár fiai viszont úgy érezték, hogy Magyar Bálint őket minden vagyonukból kiforgatta. A két család ezért elhatározta, hogy Magyart a vármegye ítélőszéke elé állítják, ami meg is történt.Végül Somogy vármegye és a tóti Lengyel Gáspár fiainak panasza az országgyűlésig jutott el, ahol törvénycikkelyt hoztak Magyar Bálint ellen.

De somogyi birtokaikba csak a török kiűzése után kerültek vissza. Osztopánban a 17. század végétől, fele-fele részben a Tóti Lengyel családdal lettek újra birtokosok.A Tóti Lengyelek az Osztopáni Zöld családdal voltak rokonságban. Utóbbi család kihalása után a Lengyelek szerezték meg az osztopáni birtokaikat.

Folytatás feldogozás alatt...

Osztopán Polgármesteri Hivatal

7444 Osztopán Fő u.11.

Telefon:82/686-500

Fax:82/686-501

E-mail

Deutsche

Deutsche

 

 

Kezdőlap / Osztopánról / Önkormányzat / Egyesületek / Galéria /Hírességeink / Testvértelepülés / Oktatás / Díszpolgárok / Látnivalók/Deutsche /