Neves lakosok

Testvértelepülés

 

 

 

Testvértelepülés

Galócás

Maroshévíz központjától 5 km-re található település. Elnevezése, ahogy több régi dokumentumból megtudhatjuk, a galócza haltól, származik. A jobbágytartói rendszerben számos dokumentum említi, hogy a jobbágyoknak halat, köztük galóczát is kellet szolgáltatniuk. A település keletkezéséről pontos adatok nincsenek, egy 1735-ből származó térképen ugyan meg van jelölve egy Galozás nevű hegy orma, mely a Galóczás patak forrása körül lehetett. Az 1788-ban kiadott katonai térképen nincs feltüntetve, mint település, csupán egy Toleseny (ez ma is létezik) nevű  rét létezett, ahol házak még akkor nem voltak. Több mint valószínű, hogy Galócás a XVIII század végén vagy a XIX. század elején alakult. Orbán Balázs 1868-ban kiadott könyvében új településként említi mely a tutajkereskedésnek köszönhetően jött létre. A mai falu területe évszázadokkal ezelőtt a Bánffyaké volt, majd vásárlással és adományokkal  területekre tettek szert a Lázár, Mélik, Kemény és Urmánczy családok is.

 

1816-ban már létezik egy dokumentum, amelyben megemlítenek egy Galóczás telep nevű helyet. A település a létesítéstől egészen 1918-ig közigazgatásilag Maroshévízhez tartozott, majd 1925-ig Várhegyhez. Galócás több település részből tevődik, tevődött össze: Toleseny, Zápogya (szláv szó, jelentése alacsony fekvésű terület), Nucény, Ármán dombja vagy Szérus domb, Ploptyis (latin szó jelentése Jegenyés), Preluca (szláv szó jelentése dombok közötti tisztás) és Galócás patak. Az ortodox fatemplom (Biserica Adomirea Maicii Domnului) 1791-ben épült és 1903-ban Maroshévízről szállították mai helyére. Hargita megye hivatalos műemlékjegyzéke 1992 óta tartja nyilván műemléképületként. 1905-ben megalakul az első iskola. A település múltja szorosan összekapcsolódik a fakitermeléssel és annak megmunkálásával, így 1911-re  elkészül a ma is látható gyár, mely a Lomás cég tulajdona volt. 1956-ban megkezdik a korszerű faipari üzem építését, de egy év múlva ez leégett így újból kellett kezdeni a munkálatokat. E gyárban dolgozik jelenleg is a lakosság nagy része és a környékbeli települések néhány lakója. 1922 körül megalakul az első futball csapat.

A település kialakulásától kezdve a maroshévizi római katolikus egyházhoz tartozott, egészen a 70-es évek végéig, itt egy imaházban tartottak misét, amelyet 1925-ben egy munkásszállóból alakítottak át. Közel két éve egy modern, szép templomot építettek. Jelenleg Galócáson a  katolikus lakosság száma 400 körülire tehető. Az eltelt évek során az alábbi elnevezéseket viselte a település, Galótzás, Galócza, Galóczás, 1918-tól, pedig Galautas.

 

Fejlődési adatok:

- 1930-ban: 1591 összlakosból 850 román, 516 magyar, 167 zsidó, 29 német, 2 ukrán, 1 szerb és egy szlovák.

- 1956-ban: 2240 összlakosból 1316 román, 870 magyar, 24 zsidó, 11 német, egy szlovák

- 1992-ben: 2771 összlakosból 2012 román, 751 magyar, 6 német, 2 roma

- 2002-ben: 2656 összlakosból 2010 román és 575 a magyar.

 

Híres emberek

Itt született 1913-ban Izsák Márton szobrász.

Osztopán Polgármesteri Hivatal

7444 Osztopán Fő u.11.

Telefon:82/686-500

Fax:82/686-501

E-mail

Deutsche

Deutsche

 

Kezdőlap / Osztopánról / Önkormányzat / Egyesületek / Galéria /Hírességeink / Testvértelepülés / Oktatás / Díszpolgárok / Látnivalók/Deutsche /