|
|
|
Régészeti leletek
|
|
|
Téglagyárnál, a vasútállomás mellett, 1925-ben földásáskor 2 db. "ősállat" agyarat találtak.
A téglagyár területén 1957-ben leletmentést végzett Pusztai R.
XI-XIII.sz.-i sírt tárt fel.A temető nagy része már 1930-ban elpusztult.Az egykori telep a völgyön túl,a mai temetőtől D-re l00 m-re van.
|
|
Osztopán és Pamuk között találtak egy Licinius érmét és egy teljesen kopott Constatinus érmét.
|
Újabb-kőkori szalagdíszes agyagedény
|
Osztopán faluból ajándékképpen szerzett a Balatoni-Múzeum egy körtealakú edényt. Színe barna, a sérülések helyén fekete.
Magassága 15'2, szája 9'6 cm. Feneke majdnem teljesen gömbölyű és így nem mérhető.Égetése eléggé gyenge. Az edény vállán arányosan elosztva három vízszintesen átfúrt, bütyökszerű fül van.
|
|
Arany fülbevaló, a karikára húzott, rátétdíszes lemezgömbbel
A fülbevaló vétel útján került a Nemzeti Múzeumba.Nagyméretű arany karika,alsó része hatszög keresztmetszetű, a felső rész öntött, négy soros fonadék.A fülbevaló hurkosán záródik. A zárórésszel ellentétes oldalon2 szálból összesodort aranydrót, melyet a karikára 9 sorban feltekercseltek.
A tekercselés és a kapcsolórész alatt 1-1 felforrasztott, gyöngydrótkereteléses kerek arany lap, egyenlő szárú kereszt alakú rekeszekkel. A karika alsó részét 3-3 sorban gyöngydrót és 2-2 sorban vékony aranylemezből hajlított zárt S alakok sora díszíti. Középen dodekaéder alakú, a karikára felhúzott aranylemez dísz, oldalaira 4 rombusz alakú és 8 csepp alakú, gyöngydrót kereteléses rekesz van forrasztva. A mezők további rekeszekkel osztottak. Az osztopáni fülbevaló páratlan szépségű darab az avarkori régészeti anyagban. Felépítése hasonló a fentebb ismertetett újkécskei és ismeretlen lelőhelyű fülbevalókéhoz, díszítése azonban szinte minden részletében egyedi.A fonott láncot utánzó öntött karikarész, a rekeszberakásos, gyöngysor kereteléses mezők, a feltekercselt aranydrót, a felhúzott lemezgömb, a fülbevaló hurkos zárási módja-ha nem is egy ötvöstárgyon, de külön-külön mind-megtalálhatók és jól ismert szerkezeti vagy technikai elemek a VI-VII.századi bizánci ötvösművességben. A dodekaéder alakú felhúzott lemezdísz a fülbevalót a pontusi kultúrkörbe kapcsolná, a kidolgozás azonban egyértelműen arra enged következtetni, hogv az osztopáni fülbevaló eredetét-a fentebb idézett fülbevalókkal együtt - a bizánci ötvösségben keressük. Hasonló felépítésű, de csak granulációval díszített darabot, mint a bizánci ékszeranyag unikumát M.C. Ross közöl Konstantinápoly (?) területéről és a VII. századra keltez.20 Az osztopáni fülbevalót is ebben a században készíthették, avar területre pedig feltehetően a VII. század végi változások során került.
|
|
|
Osztopán Puszta-vár
A Perneszyek Osztopánban feltételezett várkastélyára a 19. század közepétől vannak biztos adataink.A vármegyei monográfia ugyanis azt írja:„a váraljai dűlőről, ahol még alapfalakra is bukkannak, azt tartja a hagyomány, hogy ott állott a Perneszyek várkastélya".Kanyar József 1962-ben azt írta:„..régen enyészeté váltak a családi levéltárak, mint a Mérey családé Kaposmérőn, a Perneszy család levelestára az osztopáni várkastélyban..." Az 1974-ben megjelent Somogy megye földrajzi nevei с. kötet szerint: „Kis-puszta-vár (Pusztavár, Pusztavári, Puszta vári) dűlőben a monda szerint Perneszy nevű várúrnak volt a vára, amit leromboltak. Köveket, téglákat lehet találni." 1973-ban itt különböző leletek,köztük pénzek is előkerültek.572 A községbeliek 1975-ben is azt írták: „A Pusztavári-dűlőben épület maradványai, (tégladarabok) kerültek elő. A körzetében földtöltés maradványai láthatók." 2004 nyarán Sudár János római katolikus plébános is azt jelentette, hogy az úgynevezett Pusztavári-dűlőben évek óta szántás után tégla- és kőmaradványokat figyelt meg. A helyiek elbeszélése alapján ő is azt állította, hogy itt egy vár volt. Magyar Kálmán ugyanezen év decemberében folytatott helyszínelése során megtekintette a zömében kukoricatáblaként használt Alsó és Felső-Pusztavári dűlőt.A kaposvár-balatonbogiári műút kanyarjától ÉNy-ra,a temetőtől É-ra lévő területen tégla- és kőmaradványokat, valamint több helyen vöröses elszíneződést figyelt meg..Ezek a nyomok egy nagyobb(kb. 130x100 m-es) épület helyére mutattak. A temetőtől ÉK-re évekkel ezelőtt még egy mesterséges töltés (sánc?) nyoma is látszott.2005 koratavaszán Sudár János plébános és Magyar Kálmán több alkalommal is a helyszínen jártak a korábban Söllei, ma Radák földön. A jelzett Felső-Pusztavári részen sok, főképpen szürke négyzet alakú kályhaszem töredéket, különböző méretű és színű edénytöredéket,vasszöget, tégla-és kődarabokat, valamint állatcsontokat gyűjtöttek össze.Ezek a 15-16. századi várhoz tartozó maradványok a 17. században - a Tóti Lengyel és a Perneszy család között - kettéosztott terület K-i, úgynevezett Perneszyrészén kerültek elő. Ezek alapján mi is elképzelhetőnek tartjuk, hogy itt, a Pusztavári-dűlőben állhatott az Osztopáni Perneszy család középkori udvarháza, illetőleg várkastélya.
|
|
|
