Osztopán Polgármesteri Hivatal

7444 Osztopán Fő u.11.

Telefon:82/686-500

+36/30/347-0650

Fax:82/686-501

Email

 

 

 

 

 

 

 

Kezdőlap

 

Perneszy család története Osztopánban és Somogy megyében

Címer adomány 1439

Albert király hívéhez: Pernez-i Péter fiához: Pálhoz. Figyelembe véve hűséges szolgálatait, neki és Péter nevű édestestvérének, azonkívül atyai unokatestvéreinek: Pernez-i György fiainak: Mihálynak és Istvánnak egy ágaskodó egyszarvút ábrázoló címert adományoz, amelyet az oklevél elején közöl is, de ahol a színek teljesen elmosódtak, hogy azt más címeres nemesek módjára a megfelelő helyeken, tárgyakon és időben alkalmazhassák és élvezzék mindazokat a nemesi előjogokat, amelyeket az ország többi nemesei élveznek.

 

A címert I. Miksa magyar király 1564. évi átirata írta le:

Pajzs: "Kék mezőben lebegő arany koronából kinövő, nyakán aranyvégű nyíllal átlőtt balra fordult ezüst egyszarvú."

Sisakdísz: "A koronából kinövő pajzsbeli egyszarvú."

Takaró: "Mindkét oldal fekete-ezüst."

A Pernesz név eredetével kapcsolatban annyi deríthető ki, hogy a több helyen malommal, rév és csónak átkelőhellyel rendelkező folyócskáról kaphatta a szláv eredetű Pernesz, ma Pernec  vagy Pörnec  nevet. A Miklósi mai határában megtalálható nagyobb középkori Perneci (Pernesz) települések pedig a folyócskáról vették a Pernesz elnevezésüket. A ma is meglévő két településhely, a helynevükben szereplő Belső és Külső-Pernec (Pörnec) az egykor (a 13-14. században) megkettőződött Pernesz település, valószínűleg az Alsó és Felső-Pernesszé átalakult falu helyét jelölheti.1273-ból szerepelt IV. László oklevele, amely szerint a királyasomogyi várbirtok osztopáni szántóit és kaszálóit adományozza László fia Péternek, a Perneszy család ősének.Előbb 1276-ból vannak adataink Vztupan-i (Osztopáni) Dénes királyi emberről, majd 1323-ban Osztopáni Péter comes fiai: Endre és Péter szerepeltek Pernesz birtokukkal kapcsolatban.Pernesz a források szerint 13. század végétől, de a 14. századtól biztosan a Perneszy család birtoka.A Perneszyek az ugyancsak ősinek másik birtokáról, Osztopánról csak az előnevüket kapták.Családnevűket viszont az említett ősi birtokukról, Perneszről vették.

Luxemburgi Zsigmond birtok adománya 1417

Ez az ősi, talán legrégebbi birtokközpont helyeződhetett át a 13. század táján Osztopánba.A család felemelkedése az Anjouk, majd Zsigmond idejére tehető. Ekkortájt szerezték somogyi törzs birtokaikat.1417-ben az Osztopáni Perneszy család szerzett Osztopán egyes részeire új adományt Zsigmond királytól.1439-ben Albert király nemesi címert adományoz az Osztopáni Perneszy családnak.1448 is nagyon fontos dátum a Perneszy család birtoktörténetében. Ekkor kapják meg a Mérey család névadó birtokközpontjának számító Mérőben (Kaposmérő), illetőleg a szomszédságában (ma részben a területén) lévő Tokajnak, Szennának, Szomajomnak (ma Kaposfő) és Bárdnak (ma Bárdudvarnok) birtokrészeit. Osztopáni Perneszy Pál még a kaposfői préposttól is birtokokat vásárol.A királyi kegy és egy-egy főúr, mint a Garaiak és az Újlakiak, majd Báthoryak, Zrínyiek stb. révén gyarapodtak rangban és vagyonban.Felemelkedésük gyors, 15. század közepi útját jól jellemzi Kubinyi András: „A legjelentékenyebb személyiség a Somogy megyei Osztopáni Perneszy Pál volt...Eredetileg a királyi kúria jegyzője, majd 1444-ben somogyi szolgabíró,1447-ben választott bíró, végül 1448-ban Garai László alnádorának nevezi ki. Még 1460-ban is a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója. 1464—1465-ben azonban már Újlaki Miklós szlavóniai vicebánja" Nagy karrier volt ez egy köznemestől, aki Zsigmond királynál kezdte, mint allovászmester és igen magasra, a macsói albáni, majd az alnádori rangon keresztül a szlavóniai vicebáni tisztéig vitte.Fia, Osztopáni Perneszy Zsigmond már Újlaki legbelsőbb köréhez tartozott, mint a boszniai király tanácsosa. Jelen volt Miklós vajda 1471. évi végrendeletének készítésénél is. Pál alnádor ifjabb fia,Imre 1507-ben Corvin János belső udvari embere. A Perneszyek általa kerülnek rokonságba az enyingi Török családdal.1490 után már a Báthoryak familiárisai,s általuk Somogy megye alispánjai is. Perneszy Farkas a Báthoryak somogyi uradalmának főprefektusa, majd az 1559-től királyi várrá átalakult babócsai központjuk főkapitánya.1534-ben már az Osztopáni Perneszyek - az Osztopáni Zöldekkel rokon Lengyel család mögött - a harmadik legjelentősebb birtokos Somogyban. Az összeírok ekkor 34 falujukat  és 214 portájukat tartották számon.A Báthory András szervitorai közé tartozó Osztopáni Perneszyeknek a Somogy megyét ért első török támadások következtében menekülniük kellett. 1541 után a török Székesfehérvár és Pécs felől támadta Tolnát és Somogyot, 1544—1545-ben már Balatonszemesen, Endréden, Kőröshegyen és Karádon voltak, innen támadtak tovább déli irányába. A Perneszyek birtokai vagy török uralom alá jutottak, vagy annak veszélyzónájába. Mint Báthory-familiárisok, a három testvér: Farkas, István és Imre Dél-Somogyba kerültek. Közülük István és Imre hol Báthory hol Zrínyi szervitoraként szerepelt. Az volt a lényeg, hogy Csurgó és Babócsa védelmére kaptak megbízást.Mivel távol kerültek valamikori birtokaiktól, nem tudták fenntartani birtokjogukat Osztopán környékén. 1555-ig a kaposvári Dersffy Farkas, majd utána a fonyódi kapitány Magyar Bálint tette rá a kezét az itteni birtokaikra.A Perneszyek osztopáni és más birtokait 1660-ban is említették, de somogyi birtokaikba csak a török kiűzése után kerültek viszsza. Osztopánban a 17. század végétől, fele-fele részben a Tóti Lengyel családdal lettek újra birtokosok.Perneszy család birtokai a 17. században már nem gyarapodtak tovább, hanem az 1665-1678-as évek közötti birtokeladások révén gyors fogyásnak indultak.Zsigmond némi pénzért lemondott az atyja által eladott birtokrészek visszavásárlási jogáról és ezzel részéről nem birtokgyarapítás, hanem a birtokrészeinek lassú elkótyavetyélésére került sor. A Tallián család Tallián Gergely, majd fia Tallián Ádám révén tudatos birtokszerzési politikát folytatott.Többek között ezért a következetlen, a birtokaikat elherdáló birtokpolitikájuk miatt is jutottak a nincstelen (nemtelenek!)közé.Perneszy Zsigmondnak Jablonczay Zsuzsától fiaszületett,Perneszy János Antal (1709 - 1739) helytartótanácsi fogalmazó volt,ki 1730. január 12.-én vette el Pozsonyban O'Maxin Annát. Egyetlen fiú gyermekük Perneszy József volt, aki mint egyszerű fűtő, teljes szegénységben vitte sírba nagynevű nemzetsége fiú ágát.

Forrás:Hungaricana